| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
| R.András |
|
 Orbán: az Ukrajnából érkezők baráti helyre jönnek
Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a beregsurányi magyar-ukrán határállomáson 2022. február 26-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A kormányfő szerint ha elhúzódik a háború, fel kell készülni arra, hogy komolyabb katonai cselekmények lesznek Kárpátalján is.
Az Ukrajnából érkezők baráti helyre jönnek, Magyarországon barátok várják őket - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, amikor határszemlét tartott szombaton a magyar-ukrán határon Beregsurányban.
A kormányfő a rögtönzött sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy egyelőre a frontvonalak Magyarországtól távol húzódnak, ám fel kell készülni arra, hogy Kárpátalján is lesznek katonai cselekmények.
"Tehát, ahogy közeledik Magyarországhoz az összecsapások vonala, úgy kell egyre fegyelmezettebbnek lennie a katonáknak, a polgármestereknek"- mondta.
Úgy vélekedett, hogy a következő héten lesz inkább szükség erősebb lélekjelenlétre, mert nem akarunk belekeveredni ebbe a fegyveres konfliktusba - fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva rémhírnek és dezinformációnak nevezte, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely ellenzi az orosz bankok pénzügyi elszigetelését.
"Készüljenek fel, hogy háborúban a dezinformáció általános (...). Magyarország a csütörtöki uniós csúcson világossá tette, hogy minden szankciót, amiben egyetértés van az unióban, támogatunk. Mi nem blokkolunk semmit" - fűzte hozzá.
A miniszterelnök a határon kialakult helyzetet úgy értékelte, hogy a segítőkészség átlendíti a helyi önkormányzatokat és a hatóságokat a nehezén. Ahhoz képest mennyire komoly és háborús a helyzet, minden szervezetten és nyugalomban zajlik.
Közlése szerint Magyarország beenged mindenkit, olyanokat is, akiknek nincs útiokmányuk és megfelelő szűrés után a harmadik országból érkezőket szintén.
"Egyszóval a munka flottul megy, ami azonban nem szabad, hogy könnyelművé, vagy túlzottan optimistává tegyen bennünket, hiszen a neheze még hátra van.
Ne felejtsük el, hogy itt a határ másik oldalán egy háború zajlik" - fogalmazott.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a legjobbakat mondhatja a magyarokról. A polgármesterek beszámolója alapján ugyanis a térségben élő emberek befogadóak, segítőkészek.
"Úgy látom van egy magyar-ukrán barátság az itt élők között, aminek most kézzel fogható előnyeit élvezik az ukránok" - fűzte hozzá.
Újságírói kérdésekre válaszolva felidézte, hogy az elmúlt tíz napban több európai vezető, rajta kívül a német kancellár és a francia elnök is tett békekezdeményezéseket Vlagyimir Putyin orosz elnöknél.
"Mindent megtettünk, ami emberileg lehetséges a háború elkerülése érdekében, ám az unió minden erőfeszítése sikertelennek bizonyult" - fogalmazott.
Szerinte most arra kell összpontosítani az erőinket, hogy vissza tudjunk térni a háborúból a békébe. Továbbá, ami az uniós szankciós listán szerepel, azt Magyarország végrehajtja - mondta.
Végül arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Magyarország befogadja-e a katonai szolgálat elől menekülő ukrán férfiakat is, azt hangsúlyozta, hogy aki Magyarország területére lép, a magyar joghatóság alá kerül, ezért mindenkinek segíteni fogunk.
A szabály az, hogy minden menekültet segíteni kell - mondta a beregsurányi határállomásnál tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor.
A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor miniszterelnök a keleti országrészbe vezényelt katonáknál tartott határszemlét Hajdúhadházon, amelyről a közösségi oldalán adott tájékoztatást. Miképpen a kormányfő pénteken a NATO-csúcstalálkozón is világosság tette számukra a magyar emberek biztonsága az első, ezért Magyarország nem vesz részt ebben a háborúban és nem is engedi, hogy belesodorják, ebbe a háborúba. Az országba érkező menekültek ugyanakkor minden ellátását biztosítanak majd – szögezte le.
Közben zajlanak az egyeztetések az orosz és az ukrán fél közötti béketárgyalás helyszínéről. A hírek szerint Oroszország a fehéroroszországi Minszket javasolta, amit az ukránok nem fogadtak el, ők Varsóban szeretnének egyeztetni, erre viszont Oroszország mondott nemet. Mivel a két lehetséges helyszínről vita alakult ki, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapestet ajánlotta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek és Andrij Jermaknak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalvezetőjének, amelytől a telefonbeszélgetéseken egyik fél sem zárkózott el.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarország jelenlegi helyzete teljesen alkalmas lenne arra, hogy az ukrán és az orosz küldöttség Budapesten tárgyaljon.
Mint mondta Orbán Viktor a konfliktus kiéleződése óta folyamatosan higgadtan reagált az eseményekre és egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. – Magyarország ebből a szempontból az elmúlt hetekben, de hónapokat is mondhatom, a kommunikációjában mindig következetes és mérsékelt volt, tehát úgy az ukránok számára, mind az oroszok számára ez lehetne egy valós alternatíva – mutatott rá szakértő.
... https://gondola.hu/cikkek/121787-Orban__az_Ukrajnabol_erkezok_barati_helyre_j ... |
|
| R.András |
|
Erős lesz az idei év a belföldi turizmusban
Az idén növekedni fog a belföldi úti célok, illetve a személygépkocsival megközelíthető külföldi szálláshelyek iránti igény, a szállásadók szempontjából pedig az fog versenyelőnybe kerülni, aki képes saját egyediségét a virtuális világban is megmutatni - közölte Szigetvári József, a magyar központú Szallas Group vezérigazgatója az MTI-vel, a legfrissebb kutatási eredményeik alapján.
"A járvány következtében a nemzetközi turizmus mintegy 30 évet, a hazai turizmus pedig 10 évet lépett vissza árbevétel szempontjából" - mutatott rá Szigetvári József.
Hozzátette: a csoport 2020. évi árbevétele 15 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Tavaly ugyanakkor az előzetes adatok szerint meghaladták a 2019-es forgalmat, a rendkívüli nehézségek ellenére. Emlékeztetett: a határokat egyszer kinyitották, majd ismét bezárták, a vendégek pedig az előrefoglalásokat rendszerint lemondták.
... https://gondola.hu/hirek/283691-Eros_lesz_az_idei_ev_a_belfoldi_turizmusban.html |
|
| R.András |
|
 Háború – nincs, de igény volna rá?
Ukrán katona a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében lévő frontvonalnál 2022. február 7-én
(Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)
Amint azt az elmúlt évezredek bebizonyították, a háborús ürügy előbb vagy utóbb mindig „legyártódott” valahogy.
A katonai erő minden hatalom fontos tartópillére évezredek óta, ám ezen évezredek során az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy van egy olyan hármas gyökérzetű közvetítő mező, amelynek elemei a hatalomgyakorlás sokkal biztosabb, elegánsabb és fajlagos költségeit tekintve „olcsóbb” formáit teszik lehetővé, mint a katonai erő. E közvetítő mező elemeit a kereskedelem, a pénz és a média alkotja. Az kapcsolja össze őket, hogy a kereskedelem a fizikai árukat közvetíti, a pénzhatalom egy „szimbolikus áru”, a pénz közvetítő szerepét látja el, a média pedig a szimbólumok szimbólumaival, a világértelmezési logikák rendszereivel „kereskedik”.
Mindezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert napjaink világának és e világon belüli hatalomgyakorlásnak meghatározó elemévé, persze a kereskedelem és a pénz mellett a média vált. Nem is tudjuk egyelőre igazán felfogni sem, hogy ami világunkban a globális média segítségével zajlik, az a valóság történelmi megsemmisítésének folyamata. Az egész racionális nyugatias gondolkodás a tény, igazság, valóság fogalmak köré szerveződött az elmúlt évszázadok során, és a Nyugat ebből próbált az „okság-okosság” logikája alapján egy „tudásalapú” létszerveződési módot létrehozni. Ez látszólag sikerült is, ám most hihetetlen gyorsasággal, szinte láncreakcióként megy végbe a tény, igazság, valóság racionális deszakrális „szentháromságára” épülő világ összeomlása.
Az, hogy az egész emberi létezés tehetetlen és kiszolgáltatott szemlélője mindennek, az arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évszázadok során soha nem tettük fel azt a kérdést, hogy ha a tudás hatalom, akkor vajon hol, hogyan és ki által gyakoroltatik az a hatalom, ami meghatározza azt, hogy mi a tudás. Így aztán ez a titokzatos, és persze „nem létező” tudásmeghatározó hatalom egy olyan végzetes szellemi ketrecbe zárta az egész emberi létezést, ahonnan egyelőre a szabadulás elméleti esélye sem nagyon látszik.
E kicsit (nem kicsit, nagyon!) hosszúra nyúlt, de talán nem egészen érdektelen elméleti bevezető arra szolgált, hogy megalapozza azt a kísérletemet, ami arra irányulna, hogy erre az elméleti talapzatra próbáljuk helyezni mindazt, ami Ukrajnával kapcsolatban történik. Aligha véletlen, hogy a kibontakozó abszurd dráma olyan mémek tükrében mutatja meg leginkább önmagát, mint például az a mondat, hogy a világon mindenki orosz–ukrán háborút akar, kivéve Ukrajnát és Oroszországot.
Vagy hogy az orosz elnöki adminisztráció az amerikai külügyminisztériumot vagy a CNN-t kéri, hogy közöljék már velük végre pontosan, hogy Oroszország, vagyis ők ott az elnöki adminisztrációban mikor fogják kirobbantani a háborút Ukrajna ellen, mert szeretnék a szabadságukat ahhoz igazítani. Nehogy véletlenül pontosan akkor legyen éppen minden érintett szabadságon, amikor az volna a feladatuk, hogy az amerikai külügy vagy a CNN információja alapján megtámadják Ukrajnát.
Vagy hogy a demens bábuként üzemeltetett amerikai elnök drámai felhívást intéz az orosz néphez, hogy fogja vissza vezetőit attól a háborútól, amely háborút éppen maguk az orosz vezetők szeretnék a legkevésbé kirobbantani. Szemben az ettől Oroszországot álságos drámaisággal megóvni kívánó amerikai elnökkel, aki (pontosabban az őt üzemeltető, „nem létező” világerő) viszont láthatóan mindent igyekszik megtenni azért, hogy a háborút valahogy mégis kirobbantsa.
Egészen olyan abszurditásig elmenve, hogy az amerikai külügy megszervezi a müncheni biztonsági konferencián az ukrán elnök és az amerikai alelnök asszony látványos találkozóját, majd álságos drámaisággal figyelmezteti az ukrán elnököt, hogy példátlanul veszélyes felelőtlenség, hogy éppen akkor akarja elhagyni Ukrajna területét, amikor az orosz támadás várható. Ha eddig lett volna bármilyen kétségünk (nem volt) azzal kapcsolatban, hogy a globális véleményhatalmi rendszer „valóságipari” művei mire képesek (lényegében bármire), akkor ez most mind eloszlana.
Módfelett valószínű azonban az is, hogy ez most egy hihetetlen jelentőségű erőpróba, amelynek során az dől el, hogy van-e, létezhet-e egyáltalán valamennyi esély arra, hogy most kivételesen mégse az történjen, amit ez a „nem létező” világerő akar. Ez a világerő az elmúlt évezredek során ritkán tévedett, szám szerint egyszer sem, tehát ha egyszer eltervezett valamit, és ezt ráadásul közhírré is tette, akkor az be is következett. Amint azt az elmúlt évezredek bebizonyították, a háborús ürügy előbb vagy utóbb mindig „legyártódott” valahogy.
Ha nehezen is, de valahogy csak sikerült Ferenc Ferdinándot lelövetni Gavrilo Princippel, holott mindketten csak a pisztolyhoz tartozó biodíszletek voltak, és a szerencsétlen, amúgy jobb sorsra érdemes Colin Powell amerikai külügyminisztert is rá lehetett venni arra, hogy közröhej tárgya legyen azzal, hogy az ENSZ biztonsági Tanácsának ülésén álságos drámaisággal felmutatta azt a fiolát, ami Irak vegyi fegyvereinek bizonyítéka volt, holott az egész egy nagy nehézséggel összeeszkábált primitív hazugságra épült.
Most azonban talán mintha lennének biztató jelei annak, hogy ez az évezredek óta begyakorolt trükksorozat nem feltétlenül fog működni, vagy legalábbis nem a várt eredményt hozza. Persze ami késik nem múlik, nem kell félteni sem a „nem létező” világerőt, sem az őt készségesen kiszolgáló uralmi elitet, ha egyszer nekik kell egy permanens háború Európában, ami sikeresen foglalja le Európa és Oroszország minden energiáját, és teszi lehetetlenné bármilyen együttműködésüket, akkor ez a háború előbb vagy utóbb kirobban majd.
Bogár László
... https://gondola.hu/cikkek/121762-Haboru___8211%3B_nincs__de_igeny_volna_ra_.html |
|
| R.András |
|
 Az OĽaNO képviselőjének az ukránokról a szegény szlovákok és Orbán jut az eszébe
Andrej Stančík, a legnagyobb kormánypárt parlamenti képviselője azon felháborodva, hogy sok szlovák tapsolt Putyinnak, amikor azt mondta, Ukrajna mindig orosz volt, feltette a költői kérdést: „akkor is tapsolni fognak, ha Magyarország vezetője kijelenti: Szlovákia mindig magyar volt...
... https://ma7.sk/tollhegyen/az-olano-kepviselojenek-az-ukranokrol-a-szegeny-szl ... |
|
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Egy készülő európai ítélet margójára
Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a magyar emberek helyett!
2022. február 12. 11:04
 Varga Judit
Február 16-án az Európai Unió Bírósága az unió történetének egyik legfontosabb jogi kérdésében hoz ítéletet, a jogállamisági kondicionalitás ügyében. Illúzióink persze nincsenek, hiszen mára nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel újra visszaél a hatalmával csupán azért, hogy eltöröltesse a gyermekvédelmi törvényt és mindenkit beállítson a baloldal ideológiai fősodrába. Egyet azonban Brüsszelnek is meg kell értenie: csak a magyar szülők dönthetnek a magyar gyermekek neveléséről. Az április 3-án esedékes népszavazás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a magyar emberek helyett!
Az elmúlt időszak eseményei ékes bizonyítékai annak, hogy a választási kampány Brüsszelben is már hónapokkal korábban elkezdődött, hiszen az európai baloldal már több kísérletet tett a magyar választások befolyásolására. Jól ismert kottából játszanak: lejárató kampányt indítottak jogállamisági jelentéseknek álcázott vádiratokkal, miközben jogellenesen tartják vissza a magyar embereknek járó helyreállítási alap juttatásait. A közelgő bírósági ítélet pedig lehetőséget adhat nekik arra is, hogy legitimálják a szerződésekben foglaltakkal nyíltan szembemenő törekvéseiket. Olyan források megvonásával fenyegetik Magyarországot a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt, amelyeket jogellenes módon nem is adtak még ide. Ismerjük már ezt a koreográfiát, 2014-ben a Tavares-jelentéssel volt tele a sajtó, amit 2018-ban aztán a Sargentini-jelentés követett, s ennek a sorozatnak lesz idén februárban a bírósági ítélet is egy újabb epizódja.
Az Európai Unió Bírósága napokon belül ítéletet hirdet ugyanis Magyarország és Lengyelország jogállamisági kondicionalitást megtámadó keresetének ügyében. Mind a bírósági eljárás, mind pedig az azt kísérő politikai események komoly tanulságokkal szolgálnak. Érdemes tehát felidézni újra az unió egyik legbonyolultabb vitáját elejétől a végéig.
2020 decemberében hazánk sikerrel akadályozta meg, hogy a balliberális erők új politikai zsarolóeszközzel kényszerítsék a tagállamokat alkotmányos identitásuk feladására és ezzel a liberális masszába való teljes beolvadásra. Hosszú tárgyalás után politikai megállapodás született a többéves pénzügyi keretről, mi pedig Lengyelországgal együtt az unió bírósága elé vittük a költségvetési kondicionalitás kérdését, mivel az uniós források kifizetését nem lehet ideológiai és politikai feltételekhez kötni. Ráadásul mindezt egy olyan rendelettel, amely maga sem teljesíti a normatisztaság és jogbiztonság követelményét.
Az Európai Uniónak nincs két egyforma tagja, ahogyan nincsen a jogállamiságnak sem egységes, minden országra azonosan alkalmazható, egzakt definíciója. Tudniillik nem egy általános érvényű fogalomról beszélünk, hanem egy, az adott jogrendszer történelmi, kulturális, alkotmányos hagyományaiból táplálkozó és folyamatosan változó vágy kifejezéséről. A brüsszeli bürokráciának pedig hiába dédelgetett álma, hogy egy általuk felépített, a nemzeti jog jellegzetességeit semmibe vevő diktátumrendszer jöjjön létre, mi ezt nem fogjuk hagyni. Ezzel ugyanis közösségünk együttműködéséből pont az a sokféleség veszne el, ami az európai kultúra igazi esszenciáját adja.
A balliberális többségű Európai Parlament már az Európai Bizottságot is a bíróság elé rángatta csupán azért, mert utóbbi betartotta a tagállamok megállapodását és az Európai Bíróság döntéséig mellőzte a szóban forgó kondicionalitás alkalmazását. Az EP ezzel azonban csak megrendíti az európai együttműködésbe vetett, már amúgy is gyenge lábakon álló bizalmat. Nem segített az a nyomás sem, amit az EP a bíróságra gyakorolt, s amelynek következtében ezt a rendkívül komplex jogi kérdést gyorsított eljárásban tárgyalta a taláros testület.
Az Európai Unió Bírósága, úgy tűnik, beállt az Európai Parlament és az Európai Bizottság mellé, a nyomásgyakorlók közé. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke nemrég egy interjúban beismerte, hogy a testületnek nem is az adott ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell döntenie, amivel Lenaerts voltaképpen bevallotta, hogy az európai törvényesség pártatlan és objektív őrének vélt intézménye mára teljesen átpolitizálódott. Megerősített bennünket ebben az a decemberi főtanácsnoki vélemény is, amely a kereset elutasítását javasolta annak ellenére, hogy a kondicionalitásrendelet számos olyan nyilvánvaló jogi hibától szenved, amelyek már egyenként is indokolnák a megsemmisítését. Hibás a jogalapja, megkerüli a szerződéseket, valamint sérti a jogállamiság alapkövetelményeit, különösen a jogbiztonság és a normavilágosság elveit. Elesni látszik tehát az Európai Unió Bírósága, egyike az utolsó független uniós szerveknek. Meghajolt a nyugati fősodor előtt, és a tagállami szuverenitást aláásva politikai intézményként tolja tovább Európát a föderális integráció irányába.
Ez a folyamat rávilágít arra, hogy a magyar választások közeledtével a hazánk megbüntetésére irányuló törekvések is mindig új lendületet kapnak a brüsszeli buborékban. Csakhogy a szerződéses kereteket betartva már nem áll Brüsszel rendelkezésére hatékony zsarolóeszköz (gondoljunk csak a lassan teljes érdektelenségbe fulladó, 7-es cikk szerinti eljárásra). „A cél szentesíti az eszközt” logikával ezért az uniós bürokrácia inkább felhatalmazta magát e keretek túllépésére, és hatalmával visszaélve, lopakodó üzemmódban igyekszik a nemzeti érdeket szem előtt tartó „renitens” tagállamokat beállítani a sorba. Ennek részeként került korábban célkeresztbe migrációs politikánk, és emiatt zúdul ránk most össztűz gyermekvédelmi törvényünk miatt.
Minden bizonnyal keresetünk jövő heti elutasítása után a balliberális európai elit örömkönnyek közepette követeli majd a hazánkat büntető jogállamisági mechanizmust. Pont úgy, ahogyan arra abszurd módon már akkor több uniós tisztségviselő is utalt, amikor még sejteni se lehetett, milyen eredmény születik. Ahogyan azonban a migráció terén is bebizonyosodott az igazunk, úgy most is kitartunk következetes és a józan ész talaján álló politikánk mellett. Kitartunk amellett, hogy gyermekeink nevelése nemzeti hatáskörbe tartozik. És kitartunk amellett, hogy ebből eredően a magyar gyermekek felnevelésébe a szülőkön kívül senki nem szólhat bele.
Világosan látszik, hogy az április 3-i választás más lesz, mint az eddigiek: nemcsak az eddig közösen elért eredményeinket (hogy csak pár példát említsek: a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat vagy a 13. havi nyugdíjat) kell megvédenünk, hanem a szuverenitásunk védőbástyáját képező nemzeti identitásunkat is, amelynek alapvető feltétele a következő generációk külső befolyástól mentes környezetben való felnevelése. És hiába riogatnak egyes baloldali politikusok csalással, a magyar emberek tiszta és demokratikus keretek között mondhatják el véleményüket a gyermekek és szülők jogainak védelméről. A népszavazás eredményét pedig, ceterum censeo, mindenkinek tiszteletben kell tartania. Brüsszel visszaél a hatalmával, de ennek áprilisban megálljt kell parancsolnunk. A magyar emberek demokratikus döntését Brüsszelben is el kell fogadni. Hiszen a demokrácia az egyik legfőbb közös európai értékünk a szabadság mellett. Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a magyar emberek helyett!
Varga Judit
A szerző Magyarország igazságügyi minisztere
Magyar Nemzet
... https://gondola.hu/cikkek/121669-Egy_keszulo_europai_itelet_margojara__.html |
|
|
| gajo |
|
Már ez sem érhető el! |
|
|
| gajo |
|
Idézet:
A webhely nem érhető elA kapcsolat alaphelyzetbe állt.
Próbálja ki a következőket:
A kapcsolat ellenőrzése
A proxy és a tűzfal ellenőrzése
A Windows Hálózati diagnosztika futtatása
ERR_CONNECTION_RESET
|
|
| R.András |
|
Gulyás: nem kizárt, hogy külföldről beavatkoznak a választásba
A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tartja kizártnak, hogy külföldről beavatkoznak az áprilisi országgyűlési választás kimenetelébe, ám szerinte ennek nem lenne döntő jelentősége, "hiszen edzettek vagyunk már". Gulyás Gergely erről a Demokrata című hetilap legfrissebb számában megjelent interjúban beszélt.
... https://gondola.hu/cikkek/121646-Gulyas__nem_kizart__hogy_kulfoldrol_beavatko ... |
|
| gajo |
|
Idézet:
„kőkemény magyar érdekérvényesítés”
Köhöm, köhöm. |
|
| R.András |
|
 A külpolitika célja a „kőkemény magyar érdekérvényesítés”
Szijjártó Péter a Mandinernek adott interjúban elvetette az ellenzék bírálatait.
– Vannak regionális realitások, amelyeket figyelembe kell venni. Magyarország nem tudja megváltoztatni a házszámát, azt a történelem kijelölte, itt élünk Oroszország közelében. A nemzeti érdekekkel ellentétes kívánság lenne, hogy fagyasszuk be az oroszokkal való együttműködést – mondta a Mandiner hetilapnak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra reagálva, hogy Magyarország szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal.
– Külpolitikai stratégiánkban minden kétoldalú kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre alapozunk. Nem azért működünk együtt egy adott országgal, mert ideológiailag egyetértünk, hanem mert a kooperáció kölcsönösen érdekünkben áll. Oroszországgal is csak olyan kérdésekben működünk együtt, amilyenek mindkettőnknek előnyösek.
Nem teszünk szívességeket egymásnak, és nem is várunk gesztusokat. Azt tesszük, ami mindkét félnek hasznos, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek mentén – hangsúlyozta Szijjártó Péter, emlékeztetve: ha az elmúlt években ellenséges viszonyt alakítottunk volna ki az oroszokkal, nehezen vásárolhattunk volna tőlük oltóanyagot vagy gázt. – Ne legyünk képmutatók, ne essünk bele a liberális ideológia által vezérelt külpolitika hibájába! Nem kell senkinek világcsendőrszerepet játszani, minden ország folytassa szuverén módon a külpolitikáját! A magyar szuverén külpolitika alapja, hogy a magyar nemzeti érdekeket érvényesíteni kell – tette hozzá a miniszter.
Azt is elmondta: Magyarország érdeke az orosz–ukrán konfliktus kapcsán az, hogy csökkenjen a feszültség, ezt csak tárgyalással, párbeszéddel lehet megtenni, üzengetéssel, erősködéssel, fenyegetéssel nem. Szijjártó Péter megismételte a Magyar Nemzetnek adott interjúban is elhangzott kijelentését, miszerint az Ukrajnával való kapcsolatunknak nincs orosz tényezője. – Nem akarjuk orosz szemüvegen keresztül nézni a magyar–ukrán viszonyt, és nem akarjuk ukrán szemüvegen keresztül nézni a magyar–orosz viszonyt. Oroszországnak semmi köze nincs ahhoz, hogy Ukrajnával nem túl szívélyes kapcsolatban állunk. Az ukránok folyamatosan megsértik az országban élő magyar kisebbség jogait: csökkentették az anyanyelvhez való hozzáférés jogát az oktatásban, a közigazgatásban, a médiában, a kultúrában, és ki akarják zárni a kettős állampolgárokat a közhivatal viseléséből. Mi közük van ehhez az oroszoknak? – tette fel a költői kérdést.
Ukrajna esetleges jövőbeni NATO-tagságával kapcsolatban – amelyet Moszkva elutasít –, Szijjártó Péter kifejtette: a NATO-taggá válásnak szigorú feltételei vannak. Ukrajna ezeknek az összetett feltételeknek jelenleg nyilvánvalóan nem felel meg. Hogy mi lesz a jövőben, azt a jósok tudják. Rövid távon tehát senki nem számol ezzel mint reális forgatókönyvvel.
A miniszter egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása illegális annektálás volt, a magyar kormány mindig kiállt Ukrajna szuverenitása, területi integritása mellett.
– Hamis beállítás, hogy Magyarország Ukrajnával szemben helyezkedik el. A valóság az, hogy Kijev magyarellenes politikát folytat. A kárpátaljai magyar közösséggel szemben és Magyarországgal mint szuverén országgal szemben – mondta. Hozzátette: Magyarország feloldaná a NATO–Ukrajna-bizottság miniszteri ülésének az összehívására irányuló magyar vétót, ha Ukrajna visszaadná a magyar kisebbségtől elvett jogokat.
Szijjáró Péter a NATO keleti szárnyán történő csapaterősítése kapcsán megismételte: nem jönnek amerikai katonák Magyarországra, hazánk elutasította az Egyesült Államok ez iránti kérését.
– Az utóbbi öt évben jelentős haderőfejlesztési program zajlik, a magyar haderő meg tudja védeni biztonsági érdekeit – hangsúlyozta.
Arra az ellenzéki felvetésre, hogy Magyarország a profitért cserébe a kínai érdekek szószólójává válik az EU-ban, a magyar diplomácia vezetője közölte: ez mesterséges problémacsinálás, amelyet a liberális fősodor sulykol. – Egy szuverén ország akkor és úgy kereskedik Kínával, ahogy akar. Személyes tapasztalatom van: hét éve vagyok külügyminiszter, kilenc éve foglalkozom a magyar–kínai együttműködéssel, több száz tárgyalást bonyolítottam le, rengeteg megállapodást kötöttem, és ezekhez a kínaiak egyetlenegy alkalommal sem szabtak politikai feltételt. Soha. Eközben látni kell a világkereskedelemben mutatkozó tendenciákat: az EU és Kína között kereskedelmi forgalom folyamatosan nő, és a nyugat-európai országok már más dimenzióban kötik velük az üzleteket, mint mi. Az Egyesült Államok pedig többet kereskedik Kínával, mint az európai országokkal. Nem mi vagyunk tehát a kínaiak szálláscsinálói – fogalmazott a tárcavezető.
A magyar külpolitika orientációjára vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter kifejtette: érdekalapú külpolitikát kell folytatni, mert a külpolitika végső feladata mégiscsak az, hogy elősegítse a magyar emberek jobb életét. – Azért kell barátokat szerezni, azért kell beruházásokat idevonzani, azért kell exportlehetőségeket felkutatni, hogy a magyar embereknek jobb életük legyen.
Az én felfogásomban a külpolitika célja nem egy ideológiai vízió szétterítése a világon, és nem is az igazunk bizonygatása, hanem kőkemény magyar érdekérvényesítés – tette hozzá.
Az ellenzék külpolitikai elképzeléseiről elmondta: – Nem látom a külpolitikai programjukat, csak azt, hogy minden rossz, amit mi csinálunk.
MNO - mandiner.hu
... https://gondola.hu/cikkek/121657-A_kulpolitika_celja_a___8222%3Bkokemeny_magy ... |
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Seregszemlén járt Józsefvárosban a magyar kormányfő
Seregszemlén járt Józsefvárosban a magyar kormányfő – írja a Mandiner.
Seregszemle Józsefvárosban – ezzel a címmel posztolt közösségi oldalán fotót Orbán Viktor, nem sokkal később az eseményről pedig egy videót is feltöltött, amelyben ismertette: Magyarországnak lehet egy „vesztes útja”, ami a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság útja, amikor „mások uralkodnak Magyarország fölött”.
Van egy másik út, amin most haladunk. [...] Magyarországnak magyar országnak lehet és kell maradnia – idézi a miniszterelnök szavait a Mandiner.
MNO - mandiner.hu
... https://gondola.hu/hirek/282890-Seregszemlen_jart_Jozsefvarosban_a_magyar_kor ... |
|
| R.András |
|
 Szijjártó: most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre
Most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre, és ehhez nem csak a nyugati média kérdéseit kell megválaszolni - írta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán szombaton egy moszkvai interjúját megosztva.
Szijjártó Péter az Iszvesztyija orosz hírcsatornának adott interjúban hangsúlyozta: a magyar modell nagyon világosan bebizonyította, hogy az európai uniós és a NATO-tagság nem kell, hogy kizárja a jó kapcsolatot Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy több ország is alátámasztja majd ezt a példát.
Úgy vélte, nincs szükség magyar közvetítésre a helyzetben, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt kétszer tárgyalt a napokban Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel. Emellett információi szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyal, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök is megbeszélésre készül Putyinnal.
Szijjártó Péter a kibontakozott párbeszédet a lehető legjobb hírnek nevezte.
A közép-európaiaknak egyáltalán nem mindegy, sőt kiemelt nemzetbiztonsági érdek, hogy pragmatikus és civilizált kapcsolat legyen Kelet és Nyugat között - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Azt mondta: megértették az orosz javaslatot arról, hogy a NATO ne terjeszkedjen keleti irányba.
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy meg lehet oldani a problémákat, mert "ha a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, akkor semmiféle akadály nem létezik".
Arra a hírre, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ezer katonát küld Közép-Európába, főként Romániába, Bulgáriába és Magyarországra, Szijjártó Péter azt mondta: nem tudja, hogy a többi államban mi a helyzet, de Magyarországra ez nem igaz.
Vannak Magyarországon NATO-katonák, a Magyar Honvédség, amely NATO-egység. A Magyar Honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy megvédje az országot, tehát nincs szükség külső csapatokra - tette hozzá.
A miniszter közölte: NATO-tagállamként Magyarország folyamatosan együttműködik más tagállamokkal.
Megállapodások vannak képzési küldetésekről és kölcsönös csereprogramokról, ennek részeként rotációban állomásoztak már NATO-csapatok Magyarországon, de "semmi a normális, megszokott együttműködéseken felül nem zajlik" - szögezte le.
Horvátország azon bejelentését, hogy katonái nem fognak részt venni egy esetleges ukrajnai háborúban, Szijjártó Péter nem kommentálta. Azt mondta: Magyarország egyértelmű és világos történelmi tanulságot vont le, hogy amikor Kelet és Nyugat között konfliktus alakul ki, annak a közép-európaiak általában vesztesei. Ezért be nem következett eseményekről Magyarország nem alkot véleményt - jegyezte meg.
A miniszter arra kért mindenkit, hogy csillapítsa a feszültséget, tárgyaljon és használja ki a diplomáciai eszközöket, mert "nem akarjuk, hogy visszatérjen a hidegháború". Kiemelte a civilizált, pragmatikus, bizalom- és tiszteletalapú párbeszéd fontosságát.
A külgazdasági és külügyminiszter az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét kemény problémának nevezte.
Mintegy 150 ezer magyar él kisebbségben Ukrajna nyugati részén. Ők nem migránsok, hanem egy őslakos közösség, amely évszázadok óta ott él - hangsúlyozta.
Sajnálatosnak nevezte, hogy 2016 óta a magyar közösség jogai folyamatosan sérülnek, az anyanyelv használatát egyre inkább visszaszorítják az oktatásban, a közhivatalokban, a médiában és a kultúrában.
Időről időre új kezdeményezések kerülnek az ukrán parlament napirendjére a jogok további korlátozásáról. Ez elfogadhatatlan Magyarország számára - jelentette ki.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nemzeti kisebbsége jogaihoz való ragaszkodással nem Oroszország érdekeit szolgálja, hanem kizárólag a nemzeti közösségét, amelynek vissza kell kapnia azokat a jogokat, amelyeket elvettek tőle.
Bár pozitív folyamatokat nem lát, reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd előbb-utóbb meghozza eredményét, és a helyzet változik.
... https://gondola.hu/cikkek/121618-Szijjarto__most_mindennel_nagyobb_szukseg_va ... |
|
|
|